KeződoldalVilág10 bizarr természeti jelenség, amivel még biztosan nem találkoztál

10 bizarr természeti jelenség, amivel még biztosan nem találkoztál

-

A televízió és az online közeg térhódításával már olyan természeti jelenségekről is láthattunk videókat/képeket, amelyek hazánkra, vagy Európára egyáltalán nem jellemzőek. Akadnak azonban olyan furcsaságok is világunkban, amelyek bár úgy tűnhetnek ,nem is valódiak, mégis léteznek.

Alábbi cikkünkben 10 olyan érdekességet hoztunk el neked, amelyekkel nagy valószínűséggel még sohasem találkoztál.

Görbe erdő – Lengyelország

A nyugat-lengyelországi Gryfino város szomszédságában elterülő erdő fái meglehetősen furcsa, görbe alakzatban pompáznak. Tudományos magyarázat még nem adódott a jelenségre. A helyi szóbeszéd azzal a magyarázattal szolgál, hogy a fák ültetői szándékosan görbítették egykoron a fák törzsét, hogy aztán későbbiekben könnyebben készíthessenek belőlük ívelt fa tárgyakat.

Catatumbói villámlás – Venezuela

A catatumbói villámlás egy légköri jelenség a venezuelai Maracaibo tóba ömlő Catatumbo folyó torkolatánál.
A térségben az év körülbelül 160 napján, napi 10 órában van jelen ez a fokozott villámlással kísért jelenség, ahol átlagosan óránként 280 villámcsapásra lehet számítani.

A jelenség annyira ismert volt a hajósok között, hogy gyakran a navigálás során is használták, egymás között úgy hívták, hogy „maracaibói világítótorony”, mivel távolról és szinte folyamatosan látható volt a tenger felől.

A kapucsínó-part – Ausztrália

2007. augusztus 29-én a Sydney-től északra fekvő partvonalakat gigászi mennyiségű, tejeskávé színű hab lepte el, innen származik maga az elnevezés. A heves áramlatok és a víz szennyeződéseinek -különböző sók, vegyi anyagok, elhullott növények, lebomlott halak és a tengeri moszatból származó ürülékek- találkozása okozta ezt az óceántól nem megszokott tengerparti képet.

Tengeri jégcsap

A tengeri jégcsapok kialakulásához extrém körülményekre van szükség, a ’60-as évek óta ismert jelenség annyira ritka, hogy az első fotókat 2011-ben készítették róla a tudósok.
Kialakulása: télen a tengerszint felett a levegő hőmérséklete -20°C-nál is hűvösebb lehet, melynél maga a víz jóval melegebb, hozzávetőlegesen -2°C-os. A melegebb tengervíz a levegővel találkozva egy új jégréteget hoz létre, majd a kialakult jégben a só koncentrált formában kerül a vízcsatornába. A rendkívül alacsony hőmérsékletű sós víz sűrűsége nagyobb, mint a körülötte lévő, melegebb tengervízé, így azonnal megdermeszti azt, ezzel létrehozva az állandóan formálódó-torzuló jégcsapokat.

Nem a Csomolungma a világ legmagasabb hegye

Ha nem csak a tengerszint feletti magasságot vesszük alapul, hanem a tengerszint alattit is, akkor bizony a Mount Everest még a Top 10 legmagasabb hegy listájára sem férkőzhetne fel.
Ebben az esetben a Hawaii-on található Mauna Kea lenne az aranyérmes, a több mint 10 km-es -pontosan 10.203 méteres- magasságával.

Víztölcsér

A víztölcsér a szelíd megnevezés ellenére gyakorlatilag egy tornádó/ forgószél fajta.
Keletkezése: a meleg vízfelszín fölé érkező hideg levegő az alapvető kiváltó ok. A meleg vízfelszínről a felfelé irányuló áramlás elindul a magasabb légrétegek felé és kialakul a jól ismert tölcsér. Kialakulása előtti figyelmeztető jel az, amikor szinte teljesen kisimul a vízfelszín, aztán elkezd lassan körbeforogni/örvényleni, majd vizet felvenni. Miután létrejön a szívóhatás, minimum 3-5 percet, maximum egy órát élnek meg.

A (nagy) Lyuk-sáv – Peru


A ‘Google maps’ segítségével is megtekinthetőek azok a lyukak, melyek Észak-Perutól egészen Dél-Peruig húzódnak szabályos sávban a föld felszínén. A régészek úgy tartják, hogy a mélyedéseket az inkáktól adóként beszedett élelmiszerek/javak raktározására használták.

A Death Valley vándorló kövei – Amerikai Egyesült Államok

A Death Valley (Halál-völgy) nyáron szikkadt talajú, télen havas-jeges területe ad otthont a világ egyik legérthetetlenebb jelenségének, a vándorló kövek mítoszának.

A kövek nagysága változó, a margarinos doboztól egy nagyobb bőrönd méretéig terjed, súlyuk meghaladja olykor a 100 kilót is. A sziklák mozgását a porba rajzolt nyomvonaluk igazolja, melyek hossza a néhány tíz centimétertől a több méteresig terjed. Kétséget kizáró tudományos megfejtés még nem létezik a kövek mozgására, azonban számos tudós úgy véli, hogy a kövek felszínén képződő jég, pontosabban annak az olvadásával járó nedvesség kölcsönzi a csúszáshoz szükséges síkos felületet, ami miatt a kövek akár szélcsendes időszakban is képesek a helyváltoztatásra.

Vér(víz)esés – Antarktisz


Az Antarktiszon található vízesés sokaknak nyújt gyomorforgató látványt, ám nem kell megijedni, a látszat és az elnevezés ellenére természetesen nem vér hull alá a különös vízesésben.

A vízesés forrása egy 400 méter vastagságú jégpáncéllal fedett tó, melynek vérvörös színét a benne található extra magas vastartalom kölcsönzi.

A Richat-képződmény (más néven: Afrika szeme) – Mauritánia

Az űrből is látható képződmény a Szahara mauritániai részén látható.
Korábban egy meteoritbecsapódás nyomának vélték, legfőképpen a mérete miatt; ma azonban egyszerű talajbesüllyedésnek aposztrofálják. Valószínűsítik, hogy a koncentrikus gerincek az erózió hatására jöhettek létre, hiszen azokat meteoritbecsapódás nem okozhatta. A képződményben látható körvonalakat pedig bizonyos kvarckristályok alakították ki.

Ismerted valamelyiket a különleges természeti képződmények közül?Esetleg ismersz olyat, aminek szerepelnie kellett volna írásunkban?

Ha így van, írd meg nekünk nyugodtan kommentben, valamint ha tetszett a cikkünk, ne felejtsd el megosztani az ismerőseiddel is azt!

Ezt is olvasd el