Vannak kérdések, amelyek hosszú ideje foglalkoztatnak minket, választ azonban soha nem kaptunk rájuk. Ilyen például a nagy kérdés, hogy melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás. Esetleg az, hogy milyen színű a zebra. Nos, ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek sokszor megfordultak már mindannyiunk fejében, kielégítő választ azonban sosem találtunk rájuk. Egészen mostanáig, a tudósok ugyanis megtalálták a választ oly régen feltett kérdéseinkre.
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?
Darwin és a modern biológusok elmélete alapján teljesen egyértelmű, hogy a tojás jelent meg előbb, mivel maga az élet születése is a tojássejtben történik. Idővel pedig a tojásból fejlődött ki az ősi madár és alakult át csirkévé.
Miért jelennek meg foltok a szemünk előtt, ha erős fénybe nézünk?
Erős fény hatására a retina fotoreceptoraiban átmeneti túlterhelés lép fel. Ami azt jelenti, hogy a szem rövid ideig ugyan, de nem képesek reagálni semmire, ilyenkor pedig a foltok segítségével próbálja kipótolni a hiányzó kép-részleteket.
A zebra fekete színű fehér csíkokkal vagy fordítva?
A zebra egy fekete ló, fehér csíkokkal. A csíkok a szelektív pigmentáció genetikai folyamatának eredményei. A tudósok szerint ez a csíkozás segít a zebráknak, hogy távol tartsák maguktól a bögölyféléket.
Miért bámulnak a macskák a semmibe?
Egy mendemonda szerint a macskák látják a szellemeket. Valójában azonban, azért bámulnak így kedvenceink, mert hallanak bizonyos hangokat vagy éreznek bizonyos szagokat, amiket mi emberek képtelenek vagyunk érzékelni.
Hogyan változtatja színét a kaméleon?
Az állat bőrében kromatofor pigmentsejtek vannak, amelyek különböző színű pigmenteket tartalmaznak. Viszont az igazi kulcs az állat bőre alatt lévő guanin alapú nanokristályrácsban rejlik. Ezek az állatok bőrük feszességének segítségével képesek befolyásolni a bőrükben lévő, rájuk eső fényt megszűrő és visszatükröző kristályok formáját. Ennek segítségével képesek megváltoztatni bőrük színét.
Miért hasonlítunk annyira felmenőinkre?
Az emberi gének között vannak domináns (erős) és recesszív (gyenge) gének is. A felmenőinket vizsgálva nagy a valószínűsége annak, hogy könnyen találunk valakit, aki hozzánk hasonló domináns és recesszív génkészlettel rendelkezett, azaz a többi rokonunknál jobban hasonlított ránk. A testvérek általában ellentétes génkombinációkat kapnak, ezért lehetséges az, hogy az egyik gyermek az anyára, a másik pedig az apára hasonlít jobban.
Hogyan lehetséges, hogy kevesebb alvással kipihentebben ébredünk?
A kipihentség nem attól függ, hogy hány órát alszunk. A hosszú alvás akkor sem pihentető, ha későn kezdünk neki, ugyanis testünk nem tud időben elkezdeni melatonint termelni, ami számos rendellenességhez vezethet. A legjobb, ha éjfél előtt hajtjuk álomra a fejünket. Napközben is pótolhatjuk a pihenést, de csakis 13 és 15 óra között és harminc percnél nem tovább.
Miért érezzük azt, hogy minél idősebbek vagyunk, annál gyorsabban telik az idő?
Az idő észlelése szubjektív és nagyrészt agyunk sebességétől függ. Fiatalabb korunkban agyunk gyorsan észleli és dolgozza fel az információkat, ezért azt az illúziót kelti, hogy lassan telik az idő. Azonban ahogy öregszünk, agyunk lassabban dolgozik és ennek köszönhető az, hogy úgy tűnik, mintha repülne az idő.
Mi okozza a déjá vu érzést?
A paramnézia vagy déjá vu az a jelenség, amikor az ember úgy érzi, hogy az adott helyzetet már korábban átélte, az adott esemény korábban már megtörtént volna vele. Sigmund Freud szerint ez egyfajta elfelejtett emléknek vagy egy nagyon erős titkos vágynak köszönhető.
A modern idegtudósok azonban úgy gondolják, hogy a déjà vu érzés egy rövid távú diszfunkciónak köszönhető az agyműködésünkben, amit főként a stressz és a fáradtság okozhat. Agyunk ilyen esetben összezavarodik és nehezebben képes befogadni az új információkat és megpróbálja azokat a memóriánkban tárolt, már korábban megtörtént eseményekhez társítani.
Miért nevetünk?
A mosoly nem tanult viselkedésforma, nem a kultúra hatására alakul ki. Eibesfeldt, osztrák etológus serint a nevetés azokból az agresszív hangadásokból és grimaszokból ered, amelyeket az ellenség, a betolakodó elűzése után hallattak. Az emberek azonban nemcsak örömükben, hanem bánatukban, sőt félelmükben is tudnak nevetni. A szakemberek szerint a nevetés körülbelül 2-4 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg, akkoriban pedig még a levegő gyors be- és kilégzésére emlékeztetett. Amikor nevetünk, akkor nyolcvan arcizmunk dolgozik egyszerre.
