Mítoszok, legendák, szokások….úgy vannak az ember agyába égetve, úgy vannak a mindennapokba, a szóhasználatunkba belefűzve, hogy szinte észre sem vesszük őket.
Rengetegszer derült már ki, hogy amit mi kőbe vésett igazságként kezeltünk, azt mások simán megcáfolták. Hajlomosak vagyunk azt gondolni, hogy évekkel ezelőtt szerzett ismereteink még mindig biztosak, pedig olykor olyan tényekről bizonygatjuk, hogy igazak, amik ma már bizonyítottan nagy butaságok.
Ilyen tudományos legendákról készítettünk most bejegyzést nektek!
A kaméleonok környezetükhöz alakítják színüket
A közhiedelemmel ellentétben ezek a hüllők egyáltalán nem azért változtatják a színüket, hogy környezetükhöz hasonuljanak. A dolognak a szaporodáshoz és a pártaláláshoz van inkább köze, a hímek és a nőstények így üzennek egymásnak.
Egyes kutatók azt állítják, hogy rájöttek a kaméleon színváltoztató képességének titkára: színüket nem a bőr pigmentsejtjeinek változása adja, hanem az állat bőre alatt lévő guanin alapú nanokristályrács a forrás. Bőrfeszességének szabályozásával tudja befolyásolni ezen kristályok formáját, ez van segítségül testszínének alakításában.
A kék bálna a legnagyobb élőlény a földön
Közel 30 méteres testhosszával még a dínók nagy részénél is nagyobb a kék bálna; 180 tonnás testtömegéről ne is beszéljünk. Mégsem ez a legnagyobb, Földön megtalálható élőlény. A rekorder ugyanis egy gomba lett.
Az amerikai Malheur Nemzeti Parkban történt felfedezés szerint a Föld jelenleg legnagyobb kiterjedésű, és egyben legöregebb (legalább 2400 éves) ismert élőlényét a mézgomba (Armillaria ostoyae) egy telepe alkotja.
A csótányok kiirtása gyerekjáték
A csótány a leginkább alkalmazkodó lény a földön. A legtöbb csótány akár egy évig is él, negyven percig tudnak úszni és ennyi ideig levegő nélkül képesek a túlélésre.
Egy hónapig elélnek élelem, egy hétig víz és egy hétig fej(!) nélkül is! Állítólag atomtámadás esetén a csótány a Földön élő egyetlen élőlény, amely képes életben maradni.
Egy átlagos felnőttnek 8 óra alvásra van szüksége
Az elmúlt 25 évben nagyobb tudásmennyiséget építettünk fel az alvással kapcsolatban, mint az azt megelőző időszakban összesen. Az egyik legelismertebb alváskutató, Daniel Kripke azt állítja, azok az emberek élnek a legtovább, a legegészségesebben és leginkább boldogan, akik mindössze 6-7,5 órát alszanak éjszakánként.
A répa javítja a látást
A sárgarépa állítólag jó a szemnek! Ezt igazolja az is, hogy szemüveges nyulat még valószínűleg senki sem látott 🙂 …de hagyjuk a poénkodást!
Az egészséggel kapcsolatos, ehhez hasonló bölcseletek évtizedeken át tartják magukat. A sárgarépa sok béta-karotint tartalmaz; ez az A-vitamin provitaminja. Ha ez a vitamin hiányzik a szervezetből, az gátolja a fejlődést. Extrém esetekben akár éjszakai vakságot is okozhat,de a látási rendellenességek oroszlánrésze bizonyítottan teljesen más okok miatt alakul ki.
Az embereknek 5 érzéke van
A klasszikus öt érzékünk: látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás.
Azonban kutatások bebizonyították, hogy nem csak ennyivel rendelkezünk. További 4 érzékünk létezik. Hatodik érzék, a ‘hő-érzékelés’ (thermocepció), hetedik a ‘fájdalom-érzékelés’ (nocicepció), nyolcadik a ‘testérzékelés’ (propriocepció), amely azért felelős, hogy csukott szemmel is érezzük, hogyan tartjuk testünk és végtagjainkat és végül a kilencedikként számon-tartott belső nyomásérzékelés, ami tovább bontható a légzés-érzékelés, elpirulás-érzékelés, belső gyomor-nyomás érzékelés, nyelés-, hányás-, vizelettartás-, stb.-érzékelés alcsoportjaira. Meglepő, de végiggondolva, ezek tényleg olyan érzékelési folyamatokat segítő mechanizmusok, amelyeket külön kell említenünk, mivel az alap ‘ötöstől’ teljesen elkülöníthetőek.
A tengerek kékes színét az égbolt képének visszaverődése adja
Amit mi a tárgyak színének nevezünk, azok valójában a róluk visszaverődő fény. A fény a napfény alkotórésze, a sugárzás egyik formája. Hullámzó mozgás az üres térben, melynek hatására a különböző hullámhosszú, látható fénysugarakat különböző színűeknek látjuk.A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolya színűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékeli.
A víz azonban a beeső fényt fokozatosan, a színeket pedig hullámhosszuk szerint nyeli el.
A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 5 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 9-10 méteren a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 15 méter mélységben a zöldes színkép is eltűnik. A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe kék. 400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
Az oxigén a föld legáltalánosabb anyaga
Ha belegondolunk a józan eszünk azt diktálja, hogy az oxigén az az anyag, ami a föld minden pontján, nagy mennyiségben. De van egy ennél is elterjedtebb anyagunk. A tudósok állítják, a Föld köpenye egy bizonyos perovszkit nevezetű anyagból áll. A perovszkit szerkezet olyan ásvány kristályszerkezete, ami nagyjából megegyezik a kalcium-titanát (CaTiO3) szerkezetével. Ez az anyag bolygónk teljes tömegének csaknem a felét teszi ki.
A nátha a leggyakoribb betegség a világon
Most biztosan kerekedik a szemed, pedig az állítás hamis. A legelterjedtebb betegség rohamosan nőtte ki magát és az elmúlt egy-két évben taszította le a közönséges megfázást az élről. Nos, mire gondolsz, melyik lehet az?
Segítünk, ez a betegség nem más, mint a depresszió. 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől világszerte és évente kb. egymillióan vetnek önkezűleg véget életüknek.
A rágógumi emésztési ideje nagyon hosszú
A hiedelmekkel ellentétben a lenyelt rágógumi nem ‘úszkál’ 7 évig a gyomrunkban. A rágógumik megemésztése nem könnyű szervezetünknek, de nem sokkal nehezebb, mintha egy angolosra sütött bélszínt ennénk. A gyomorban lévő savak, enzimek és a gyomormozgások lebontják azokat a részeket amelyeket le tudnak, a rágó emészthetetlen részei pedig ugyanúgy távoznak a szervezetből, mint minden más testünk által le nem bontható anyag.