KeződoldalÉrdekességek13 hétköznapi dolog, amiről nem tudjuk, de szoros kapcsolatban állnak egymással

13 hétköznapi dolog, amiről nem tudjuk, de szoros kapcsolatban állnak egymással

-

Izgalmas belegondolni, hogy a legtöbb körülöttünk lévő tárgynak van egy, a feltalálásához kapcsolódó története. Persze a nagy részükről nem tudjuk, hogy ki volt az, akinek legelőször pattant ki az ötlet a fejéből, vagy, hogy mi inspirálta.
Nem ez a helyzet azonban az alábbiakkal, ahol egy-egy, elsőre egymástól nagyon távolinak tűnő dologról áruljuk el, hogy mi közük van egymáshoz.

1. A festmények és a nukleáris eszközök

A nukleáris eszközök feltalálása után a világunk új izotópokkal „gazdagodott”, nevezetesen Stroncium-90-nel és Cézium-137-tel. Ezért minden olyan olajfestményen, amit 1945 után festettek, kimutathatók ezek az izotópok. Ez pedig igencsak megnehezíti a hamisítók dolgát.

2. Harisnyák és a gyorskorcsolya

A gyorskorcsolyázás megreformálása Viktor Kosichkin nevéhez fűződik. A svájci Davos-ban tartott világbajnokságon történt, hogy hirtelen nagyon hideg idő köszöntött be. A szovjet versenyzőnek pedig az az ötlete támadt, hogy német hölgyektől kér valami ruhát, amit fel tud venni a versenyre. Ők harisnyát adtak neki. Annyira hatásos volt, hogy másodikként ért célba. Ezek után még több harisnyát vásárolt, amikkel edzéseken kísérletezett. A következő olimpián pedig már egy arany- és egy ezüstérmet szerzett. Mindezek után nem csoda, hogy hamarosan a többi versenyző is ilyet ruhát kezdett hordani.

3. A Captcha és a régi könyvek

Szinte biztos, hogy minden netező találkozott már reCaptcha-val, ami egy adott oldalt hivatott megvédeni a spamtől. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezek a szövegek régi könyvekből és újságokból vannak, amiket a beszkennelés, illetve a digitalizálás során a számítógép nem ismert fel automatikusan. A reCaptcha-val összekötik a kellemest a hasznossal, így a weboldalra sem tudnak a programok (botok) spamelni, illetve a digitalizálásban is segíthetünk. Nem mellékesen ennek az ötletnek köszönhetően naponta körülbelül 200 millió ilyen szót sikerül megfejteni.

4. Patkányok, aknák és a tbc

Az óriás hörcsögpatkányok Tanzánia egyik legértékesebb munkásai. A magas intelligenciájuknak és a kiemelkedően jó szaglásuknak köszönhetően be lehet tanítani őket arra, hogy megtalálják az aknákat. Mi több, már jó néhány országba vittek belőlük, köztük Kambodzsába is.
Továbbá, annyira jó a szaglásuk, hogy képesek diagnosztizálni a tbc-t is, már a kezdeti stádiumban. Elképesztő!

5. A távíró és a bánat

Mindenki hallott már a Morzekódról, de a történetéről már sokkal kevesebben. A feltalálója, Samuel Morse kiváló szobrász- és festőművész volt és minden bizonnyal az is maradt volna, ha nem következik be az életében egy nagyon szomorú esemény. Hosszú utazáson volt, amikor levelet kapott az édesapjától, amiben leírta, hogy Morse felesége nagyon beteg. Három nappal később ismét levelet kapott, amiben már azt írta, hogy az asszony sajnos elhunyt, így Morse-nak a nagyon lassú kommunikáció miatt nem volt lehetősége elbúcsúzni a kedvesétől. Ez annyira megviselte, hogy elhatározta, tudományos pályára tér, hogy fejlessze a kommunikáció gyorsaságát. 7 évvel később már kísérletezni kezdett az elektromos energiával működő üzenetküldéssel, 12 év múlva pedig már odáig fejlesztette találmányát, a telegráfot (távírót), hogy az egymástól 40 kilométerre lévő Washington és Baltimore város között 1 percre sikerült csökkentenie az üzenetküldést és fogadást.

6. A galambok és a rák

Egyesült államokbeli tudósoknak sikerült betanítaniuk galambokat arra, hogy felismerjék a rosszindulatú sejteket a szövettan során. Ezt két különleges tulajdonságuk miatt voltak képesek elérni az állatnál: a fejlett színfelismerésük, illetve amiatt, hogy a galambok agya nem képes „kiegészíteni” a látott képet, sarkítva fogalmazva: nincs képzelőerejük.
A betanítás során a tudósok mindig jutalomfalatot adtak az állatnak, amikor eltalálta a helyes választ. A folyamat legvégére elérték a 99%-os pontosságot.

7. A rózsaszín és a férfiasság

Manapság már nehéz elhinni, pedig a rózsaszín eredetileg a férfiasság egyik jelképe volt. A szülők a fiúkat rózsaszínbe öltöztették, ami a bátorságot szimbolizáló piros szín egyik árnyalata, és kékbe a lányokat. Erről egészen az 1920-as évekig találni bizonyítékokat. Később a feminista mozgalmak hatására ez változni kezdett, legvégül pedig a különböző reklámok véglegesítették is azt, hogy a rózsaszín inkább a lányokhoz, míg a kék, inkább a fiúkhoz illik.
Érdekesség, hogy pszichológiai tanulmányokkal bebizonyították, kisgyermek korunkban nem létezik számunkra olyan szín, amit előnyben részesítenénk, ez csak a későbbiekben alakul ki.

8. Az olimpiai és a művészet

Szintén kevesen tudják, hogy az 1912-es stockholmi olimpián nem csak sporttal kapcsolatos versenyek voltak, hanem prózai, verses darabokkal, valamint szobrokkal, festményekkel és zenei művekkel is versenyeztek egymással a művészek. Az 1948-as londoni játékokig pedig mind a 7 olimpia műsorához kapcsolódtak művészeti díjazások,  bár ezeket a díjakat, illetve programokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismeri el a hivatalos programok között.

9. A nyomtatók és az ujjlenyomatok

A legtöbb lézernyomtatónak egyedi „ujjlenyomata” van, amikkel be lehet azt azonosítani. Ezek apró, sárga pontok, amik a hatóságok számára értékes adatokkal szolgálhatnak a nyomozás során. A kódolt információ sokáig titkos volt, ám szakembereknek végül sikerült megfejteniük: a nyomtató sorozatszámát, illetve a nyomtatás időpontját rejti magában.

10. A Nap és a tüsszentés

A tudósok szerint minden ötödik ember tüsszent, ha erős napfény éri. A pontos okát még nem sikerült kideríteni, de könnyen lehet, hogy genetikai oka van, bár a Zürichi Egyetem kutatói szerint az a legvalószínűbb, hogy ezen emberek esetében a látóideg, illetve az orr nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, amiatt pedig a fényre nem csak a látóideg, hanem a nyálkahártya is reagál, ennek eredménye pedig tüsszentés lesz.

11. A kutyák és a tépőzár

A tépőzár feltalálása a svájci George de Mestral nevéhez fűződik. A történet szerint 1941-ben, amikor is egy vadászatról tért haza a kutyájával, észrevette, hogy a nadrágjába, illetve az állat szőrébe bojtorján akadt, amiket csak nagyon nehezen tudott eltávolítani. Ekkor jött az ötlete, hogy ez a ruhaiparban is kamatoztatható lenne. Közel egy évtizedes kísérletezés után végül sikerült megalkotnia és szabadalmaztatnia a tépőzárat.

12. A vikingek és a hirdetés

Erik Torvaldsson – vagy más néven Vörös Erik -, Grönland felfedezője egy mindmáig a marketingben használatos trükköt alkalmazott: nagyon jó nevet adott a szigetnek, ugyanis lefordítva „zöld területet” jelent (Greenland). A dolog működött, egy éven belül jó néhány tucat hajó érkezett oda Erik után.

13. A hullámvasút és az Istenfélelem

LaMarcus Adna Thompson a 19. század végén építette meg az Egyesült Államok legnagyobb vidámparkját, amit Coney Island-nek nevezett. Meglepő, de ezzel nem a pénzkeresés volt legfőbb célja, hanem az, hogy kicsit kizökkentse az embereket a bűnös életükből, ugyanis akkoriban a kocsmázáson és a bordélyházak látogatásán kívül nem igazán volt más szórakozási lehetőség. A vidámparkban volt egy kis vasút is, ami festői szépségű tájak képei mellett haladt el, ez pedig tekinthető a mai hullámvasutak elődjének.

Melyiken lepődtél meg leginkább? Írd meg hozzászólásban!

Ezt is olvasd el