A tetoválásokról alkotott vélemények két részre osztják az emberiséget. Az egyik tábor rajongója a művészi alkotásoknak, míg a másik tábor soha nem tetováltatna magára. Nos, mindenkinek szíve joga eldönteni, mit szeretne, de abban mindannyian egyet érthetünk, hogy egy tökéletesen kidogozott tetkó nagyon is elképesztő látványt képes nyújtani.
Varrathatunk magunkra csak azért, mert szép vagy azért, mert valami fontos dolog emlékét szeretnénk megőrizni. Vagy így, vagy úgy, de a tetoválások minden esetben érdekes jelentésekkel bírnak. Túlélhettünk egy komoly betegséget, balesetet vagy megemlékezhetünk egy szerettünkről, aki sajnos már nincs köztünk. Millió ok, rejtett jelentés, egyetlen tetoválás.
Cikkünk hősei is hasonló céllal keresték fel a tetoválóművészeket és állítottak örök emléket egy számunkra emlékezetes és rendkívül fontos történetnek vagy személynek.
„A vállamon lévő sebhely most már egy kitűnő tetoválás része.”
„A lányom nem hitte, hogy magamra varratom a rajzát. Íme az arca, amikor elkészült a mű.”
Ennek a nőnek a hurrikán a semmivel egyenlővé tette a házát. Tetoválása a ház terveiről emlékezteti a szörnyű eseményre, ugyanakkor segít neki az új otthon megteremtésében.
„A bal oldali rajzon az én vázlatom, a jobb oldali pedig a tetoválásom. A művész pontosan tudta, mire gondolok.”
„A feleségem depresszióban szenved. Ezt a tetoválást készíttettem, hogy tudja, én mindig mellette leszek és támogatom őt.”
„Tavaly ősszel elvesztettem édesapámat, de a tenyere már örökre a vállamon marad.”
„A fiamnak szívátültetésre volt szüksége. Ezt a tetoválást a sikeres műtét emlékére csináltattam.”
„A legjobb barátom autóbalesetben vesztette életét. Az ő emlékére készült a tetoválásom.”
„A párommal készítettünk közös tetoválást, ami azt jelzi, hogy mindenben kiegészítjük egymást.”
Íme egy kis segítség az ikrek megkülönböztetéséhez.
Barátok, akik hosszú ideig külön utakon jártak, de mindig is összetartoztak.
„A műtétem helye már örökre a testem része marad. Úgy döntöttem, feldobom egy kicsit.”
„Anyukám pár hónapja halt meg. Mindig üzeneteket hagyott nekem, mindenhol kis cetlik voltak. Az egyiket örökre megőriztem.”
„A kisfiam tavaly halt meg, de a hangja és nevetése örökre velem marad.”