Repültél már valaha? Ha igen, akkor tudod, hogy egy reptéren könnyedén bepillantást nyerhetünk a biztonsági szolgálatok kemény munkájába, a rakodómunkások feladataiba, illetve általában véve a repterek rendkívül bonyolult világába, amely számunkra úgy látszik, hogy minden óramű pontossággal működik. Mindez a világ egyik legtermészetesebb dolgának tűnik, de ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis hihetetlenül izgalmas és érdekes dolgok zajlanak ott, ezekbe pedig egyetlen átlagos utas sem nyerhet betekintést.
A következő érdekességek a repterekről, nagy valószínűséggel még a legrutinosabb utasoknak is meglepetést fognak okozni.
Biztonság
A hőkamerák használata lehetővé teszi, hogy közvetlenül a becsekkolás közben azonosíthassák az emberek testhőmérsékletét.
Mindez azért szükséges, hogy ne engedjenek beteg utasokat a fedélzetre. Az influenza kitörés idején szokták leginkább alkalmazni ezt a módszert. A készülék ugyanis tíz méterről képes meghatározni egy ember testhőmérsékletét, ráadásul 0,1 °C-os pontossággal.
A repülőtereken profi szakemberek dolgoznak, akik a kamerákon keresztül figyelik az utasok gesztusait, arckifejezéseit, testbeszédét és viselkedését és ez alapján szűrik ki a potenciálisan veszélyes utasokat.
A reptéri szkennerek abszolút biztonságosak. Amíg a kórházi röntgengépek nagyjából 600 mikrosievert sugárzást állítanak elő, addig a modern reptéri ellenőrzésekhez használt szkennerek nem haladják meg a 0,5 mikrosievertet.
A reptéri csarnokokban készült videofelvételeket egy számítógépes program dolgozza fel, mely képes felmérni a pszicho-érzelmi állapotot, és az embereket színek szerint osztályozza. A zöld utasok biztonságosak, a vörös színnel jelzett utasokat azonban jelzi, hogy meg kell állítani további átvizsgálásra.
A legszennyezettebb tárgyak a reptéri ellenőrzésekkor használt műanyag tálcák. A tudósok az ezekből vett minták alapján tíz különféle légúti vírust azonosítottak, köztük az A-influenza vírust és több mint 100 patogén mikroorganizmust.
A reptéren a leginkább gyanús ruházati cikkek a bevarrt zsebű ruhák vagy a túl hosszú szoknyák és ruhák.
Azokat az utasokat, akiknek frizurájuk furcsának találják vagy túl gondosan van befonva a hajuk, nagyobb valószínűséggel szedik ki személyes átvizsgálásra, ugyanis a hajukban akár fegyvereket is rejtegethetnek.
Minden esetben akkor tesszük a legjobban, ha válaszolunk a biztonsági szolgálat munkatársai által feltett „hová repülsz?”, „mire vársz?”, és ,,mi az utazás célja?” jellegű kérdésekre.
Ha egy biztonsági munkatárs felteszi nekünk a fent említett kérdések valamelyikét, az soha nem véletlen. Ilyenkor ugyanis fokozottan figyelik a gyanús viselkedést, illetve részletesen elemzik az utas által adott válaszokat.
Jobban tesszük, ha kerüljük a hajtűket, a nagy fém karkötőket és nyakláncokat.
Abban az esetben, ha a reptér alkalmazottai egy bizonyos tárgyat elkoboznak tőlünk, akkor a legtöbb esetben sosem kaphatjuk vissza. A lefoglalt tárgyak egy részét ugyanis megsemmisítik, adott esetben pedig aukciókon árverezik el.
A hibák elkerülése érdekében a reptéri biztonsági személyzet általában harminc percenként változtatja a pozícióját annak érsekében, hogy senki ne foglalkozzon például túl sok ideig a szkenneléssel. Így igyekeznek elkerülni a monoton munka okozta figyelmetlenségek.
A biztonsági szolgálat munkatársai titkos kódszavakat használnak, hogy az utasok számára ne legyen egyértelmű, miről is beszélnek pontosan.
A poggyász és kézipoggyász ellenőrzése minden esetben röntgengép segítségével történik, ami egyébként nem ismeri fel az alufóliába csomagolt tárgyakat. Az alufólia blokkolja a röntgenfelvételeket, ezért csak egy sötét folt jelenik meg helyettük a képernyőn. Tehát, ha valamit alufóliába csomagolunk, akkor nagy valószínűséggel kinyittatják velünk a táskánkat, hogy leellenőrizzék, hogy valójában mit akarunk felvinni a gépre.
A repülőtereken dolgozó kutyák rendkívül különlegesek, mivel extra nehéz szolgálati körülményekhez lettek szoktatva. Ezek pedig a hatalmas tömeg, az állandó zaj és rengeteg különféle szag. Ezek a négylábúak nemcsak illegális anyagokat keresnek, hanem nagy mennyiségű bankjegyet és állati tetemeket is, amelyeket esetleg az emberek megpróbálnak kicsempészni az országból.
Amikor a kutya kiszimatol valamit, nem kezd el hangosan ugatni, hanem finom testbeszéddel jelzi a biztonsági szolgálat munkatársai számára, hogy valamelyik utas nincs rendben, akik ezt követően megteszik a szükséges intézkedéseket.
Az ilyen reptéri kutyák feladata olyan fontos, hogy komplett fajtákat tenyésztettek ki erre a célra: a „Sulimov” nevű kutyafajtát például az Aeroflot légitársaság tenyésztője hozta létre.
Poggyász
Amíg mi a reptéren várakozunk, addig a poggyászunk nagy sebességű futószalagon suhan, ahol olyan automatikus rendszerek osztályozzák és vizsgálják, amelyhez külön személyzetre sincs szükség. Az ilyen futószalagok hossza akár a három kilométert is elérheti.
Az utasok évente nagyjából 125 ezer bőröndöt veszítenek el világszerte, ennek leggyakoribb oka pedig, hogy túl későn érkeznek a repülőtérre. A futószalagos túra és a biztonsági ellenőrzés körülbelül fél órát vesz igénybe, ezért egyáltalán nem ritka, hogy a bőröndök végül nem jutnak el időben a repülőgépekhez.
A reptéri rakodók sokszor dobálják, rugdossák és leejtik a poggyászokat, ezért még véletlenül se tartsunk bennük törékeny értékeket. Az ilyesmit inkább a kézipoggyászba csomagolva vigyük fel magunkkal a gépre.
Vezérlőszoba
Az irányítótoronyban zajlik a reptér legösszetettebb munkája. A repülők le- és felszállását irányító dolgozók munkája rendkívül stresszes és kimerítő, ezért külön csapat figyeli őket munka közben, akik ellenőrzik a munkaterhelési szintjüket.
A legmodernebb rendszerek segítik a légi irányítókat és minden irányító magasan képzett meteorológus is egyben. Abban az esetben ugyanis, ha a számítógépes rendszer összeomlik, akkor képesnek kell lenniük manuális széljelző segítségével meghatározni például a szél irányát és annak sebességét.
A diszpécsereket speciális beszédre tanítják annak érdekében, hogy a rádión történő kommunikálás esetén a beszédük minél világosabb és érthetőbb legyen.
A diszpécsereknek két óránként kötelező pihenőt tartaniuk. Ez általában húsz percet jelent. A kikapcsolódásukat pedig egy speciális kanapékkal felszerelt szoba és tévé biztosítja. Itt kávézhatnak, telefonálhatnak, sétálhatnak vagy akár olvashatnak.
