Sajnálatos módon, minden párkapcsolatba elérkezik egyszer az a pont, mikor megfordul az ember fejében, hogy külön sokkal jobb lenne, mint együtt. Nyilván vannak, akik azt érzik, hogy ezen is túl lesznek majd, de lesz olyan pont, mikor már nem lehet mit tenni, csak elengedni a másikat. Sok esetben ez a legbölcsebb döntés, amit egy pár hozhat, még akkor is, ha fáj. Amikor egy pár eljut erre a pontra, muszáj átgondolni, hogy ez csak egy átmeneti időszak, vagy attól komolyabb.
Előfordulnak olyan esetek, mikor akaratlanul is megbántjuk a másikat, pedig egyáltalán nem ez lett volna a szándékunk, és ebből alakulnak ki a problémák. Ha viszont szánt szándékkal történnek efféle dolgok, akkor érdemes átgondolni a párkapcsolatot.
“Mit gondolhattam, amikor összejöttem veled?!”
Ha egy ilyen mondat fordul meg fejében az azt jelenti, hogy szíve szerint kitörölné az életéből ezt a korszakot, mert nem érezte magát jól benne, vagy olyan dologra lett figyelmes, amit eddig nem látott.
“Nem tudom, miért vagyok még veled!”
Ez egyértelmű jel arra, hogy véget akar vetni a kapcsolatnak, de nincs annyi bátorsága, hogy ő mondja ki: vége!
“Semmi kedvem beszélgetni veled!”
Ezt pont nem annak az embernek mondjuk, akit szeretünk. Ez általában már a kapcsolat végén jelentkezik, mikor már nincs kedve veled társalogni.
“Ja-ja, csak hallgass már!”
Legtisztább jele annak, hogy már nem kíváncsi rád, és már nem tisztel.
“Majd ha kíváncsi leszek a véleményedre, szólok!”
Ez egy nagyon erős mondat, amivel megbánthatod azt, aki szeret téged. De általában annak a jele, hogy nem kíváncsi rád.
“Senki sem tart vissza!”
Leginkább azt jelzi, hogy véget akar vetni a kapcsolatnak, de megvárja, míg te teszed meg az első lépést.
“Csak az időmet fecsérlem rád!”
Sajnálatos módon ez azt jelenti, hogy már egyáltalán nem szeret, és jobb dolgot is el tudna képzelni, minthogy veled foglalkozzon.
