Ha sokat utazol repülővel, de még akkor is , ha életedben csak egyszer utaztál ilyen gépen felmerülnek benned bizonyos kérdések, amiről azt gondolod, hogy csak a kapitány tud kielégítő információval szolgálni. Nos, mai cikkünkben egy igazi pilóta válaszolt néhány kérdésre, melyeket a legfontosabbnak tartottak az utasok, ilyen például, hogy kimehetnek-e a mosdóba repülés alatt, ki teszi le a repülőt, ah ő elveszti az eszméletét… és így tovább.
1, Hogyan megy ki a pilóta WC-re, ha repülőt kell irányítania?
A felszállás és a leszállás kivételével a repülőt gyakorlatilag automata pilóta irányítja. Ennek köszönhetően a pilóták is elhagyhatják a fülkét, ám ilyenkor a légiutas-kísérő segítségét kérik. A másodpilóta mellett mindig kell, hogy legyen egy másik ember, és a légiutas-kísérők pont optimálisak.
2, Miért veszélyes egy repülőgép és egy madár találkozása?
Amikor egy 3 kg-os madárral találkozol 300 km/h sebességgel, annak becsapódása megegyezik egy 100 kilogrammos vasrúd 20 méteres magasságból való leejtésével. Egy ilyen erő képes áttörni mind az ablakokat mind a törzset. A repülőgép motorja, olyan mint egy nagy porszívó, mindent behúz, ami előtte van. Ilyenkor a turbina lapátok megsérülnek és a motor összeomlik.
3, Miért finomabb a paradicsomlé a levegőben, mint a földön?
A levegőben eltompulnak a receptorok. A paradicsomlé pedig nagy mennyiségű glutaminsavat tartalmaz, amelynek íze jobban megmutatkozik ilyenkor. Éppen ezért 10 km-es tengerszint feletti magasságban a paradicsomlevet sokkal finomabbnak érzed, mint a földön.
Érdekesség: a paradicsomlé csak az orosz lakosság körében olyan népszerű. Az európai és amerikai állampolgárok számára ez a harmadik helyen van az alma és a narancs után.
4, Miért viselt régebben minden pilóta selyemkendőt?
A repülés kezdeti fázisában még nem voltak olyan fejlett radarok, mint manapság, ezért a pilótáknak gyakran kellett a fejüket forgatniuk, hogy lássák jön-e másik repülő vagy sem. Mivel bőrdzsekit viseltek, ezért annak kemény gallérja kidörzsölte a nyakukat, de a kendő megoldotta a problémát. Persze sokáig tesztelték, hogy mely anyag képes ellenállni a széláramnak és marad annyira puha, hogy éveken át lehessen viselni, így jutottak el a selyemig.
4, Leteheti-e a légiutas-kísérő a repülőt, ha a pilóta elvesztette az eszméletét?
Sem a légiutas-kísérőket, sem a pilótákat nem tanítják meg rendes repülőket vezetni. Annak minden fortéját szimulátorokban sajátítják el. Professzionális segítséggel és bizonyos feltételek mellett előfordulhat, hogy a légiutas-kísérők is letehetik a repülőgépet, de több mindennek kell összhangban lenni:
A diszpécserrel kapcsolatba kell lépnie;
Ha az időjárási viszonyok megfelelőek és nem jön hirtelen meglepetés, gondolunk itt oldalsó szélre;
Ha a vonal másik végén lévő személy hozzáértő módon koordinálja a cselekedeteit;
Ebből kifolyólag egyébként nemcsak légiutas-kísérő, hanem egy átlagos utas is leteheti a gépet.
5, Miért van fejsze a pilótafülkében?
Ez a fejsze a szék hátsó részén található, mely kézközelben van, ha szükség lenne rá. Ez olyan speciális anyaggal van bevonva, mely nem vezeti az áramot. Vészhelyzet esetén ki lehet vele vágni az ajtókat, nyílásokat. Bizonyára te is láttál már a repülő fedélzetén olyan rajzokat, mely bemutatja, hogyan kell ezt használni, csak nem figyeltél rá eléggé.
6, Miért kapcsolják le a fényt felszálláskor és leszálláskor?
Ennek oka a biztonsági intézkedések. Ha vészhelyzet történik és sürgős evakuálásra van szükség, a vészkijáratok kinyílnak, de mivel kint sötét van ezért az utasok semmit sem fognak látni, ha a fény fel van kapcsolva a fedélzeten. Amennyiben ezeket a fényeket kikapcsolják, a szem sokkal gyorsabban hozzászokik a sötéthez, és a különböző sziluetteket könnyedén észreveszik. Ez a szabály csak a felszállásra és leszállásra vonatkozik, mivel ezek a repülés legveszélyesebb pillanatai.
7, Miért tilos repülőgéppel megközelíteni a Himaláját?
A Himalája átlagos magassága 6 km, a repülőgép repülési magassága pedig 10 km. Vészhelyzet esetén, például a kabin nyomásmentesítésében, a pilótáknak 20 perc alatt 3 km-res magasságba kell tenniük a gépet, hogy az emberek könnyebben lélegezzenek. A Himalája felett ezt nem lehet megcsinálni, szóval biztonsági okok miatt nem lehet ott repülni.
A második ok az állandó turbulencia, mivel a hegyek között erős légáramok haladnak át. Annak érdekében, hogy a repülés zökkenőmentes legyen, az összes repülőgép a dél-indiai oldalról indul (kivéve a városnéző repülőgépek).
8, Miért nem szabad a pilótáknak napszemüveget és szakállat viselni?
Szinte az összes napszemüveg polarizált, vagyis véd a tükröződés ellen. Az ilyen szemüvegek jók, ha csak előre kell figyelni, ám a repülő monitorjait csak bizonyos szögből lehet látni, így a képernyő leolvasásához a pilótának le kell hajtania a fejét. A pilótafülkében egynél több monitor található, körülbelül 20. szóval, ha a pilóta nem észlel valamit, tragédia történhet.
A pilóták azért nem viselhetnek szakállat, mert ha oxigénmaszkot kell felvenniük, akkor az nem fog rendesen illeszkedni az arcukhoz.
9, Melyek azok a helyek, ahol valószínűleg túlélhetők egy repülőgép-balesetek?
A kutatók kísérletet végeztek. Mindegyik üléshez bábukat helyeztek, melyeket speciális érzékelőkkel és videokamerákkal szereltek fel. Ezek után szimuláltak egy balesetet: 230 km/h sebességgel egy Boeing 727 „belezuhant” a tóba, majd több darabra esett. A legveszélyesebb helyek az első osztályon voltak. Minimális „károkat” a farokban ülő bábuk kaptak. Az élet ugyanezen elven működik, vagyis az utasok valószínűleg a repülő végében élnék túl a baleseteket. Nem szabad azonban elmenni amellett, hogy ütés a repülőgép bármely részét érheti, ezért lehetetlen pontos következtetéseket levonni csak ebből a kísérletből.
Statisztikai adatok alapján is megpróbálták ezt kielemezni. Olyan utasszállító repülők balesetét vették elő, melyekben az utasok nagy része életben maradt. Az első osztályú helyeken a túlélés aránya 50%, az utastér középső részén 55% a far részben pedig 70%.
Na mit szólsz?
