KeződoldalÉrdekességek15 tény, amelynek tudása a jövőben megmentheti az életedet

15 tény, amelynek tudása a jövőben megmentheti az életedet

-

Bárki kerülhet olyan vészhelyzetbe, amelyben minden egyes tettnek és mozdulatnak létfontosságú szerepe van. A hozzá nem értő cselekedet, valamint a pánik a legrosszabb, amit egy ilyen helyzetben tehetünk. Sajnálatos módon a megfelelő ismeretek hiánya bizony tragikus végeredményhez vezethet.

Annak érdekében, hogy mindezt elkerüljük, 15 egyszerű, mégis rendkívül fontos tényt osztunk meg veled, amelyek ismerete egy nap nemcsak a saját, de mások életét is megmentheti.

A kelleténél több tisztítószer használata

Soha ne használj fehérítőt és ammóniát vagy ammónia alapú tisztítószereket egyszerre, ugyanabban a helyiségben. A gőzök kombinációja ugyanis mérgező gázt, klóramint képez. Szélsőséges esetben pedig akár halált is okozhat. Az ammónia megtalálható az ablak- és tükörtisztítókban is.

Tájékozódásvesztés víz alatt

Ha víz alá kerülünk és nem tudjuk, hogy merre van a felszín, akkor engedjünk ki a szánkból egy kevés buborékot. Mivel a buborék a felszín felé úszik, tudni fogjuk, melyik irányba kell indulnunk.

Lerobbant autó, távol a civilizációtól

Abban az esetben, ha nincs kéznél a telefonunk vagy lemerült, akkor a pótkerék felgyújtása segítségünkre lehet, ugyanis az abból felszálló füst több kilométerre is látható lesz, így nagyobb az esélye, hogy valaki a segítségünkre siet majd. Ha nem tudjuk, merre található a legközelebbi lakott település, akkor ne mozduljunk el az autó mellől. Sokan nem tudják, de a sofőröket leggyakrabban a lerobbant gépjárműtől csupán néhány kilométerre találják meg, holtan.

Felgyulladt olaj

Soha ne önts vizet az égő olajra, ugyanis ez csak fokozza a tüzet. A legjobb, ha szódabikarbónát, lisztet szórunk rá, vagy más olyan anyagot, ami megakadályozza, hogy a tűz további oxigénhez jusson.

Hogyan lehet felismerni egy fuldokló embert?

Az esetek többségében egy fuldokló ember nem úgy néz ki, mintha bajba került volna. Nem csapkod és nem is kiabál segítségért, hiszen erre nem jut elég ereje. Általában a fejüket hátradöntve próbálnak levegőhöz jutni, szemük nem összpontosít, mozgásuk pedig szakaszos és lassú.

Újraélesztés

Újraélesztésnél, ha a személy nem tér magához, akkor ne hagyjuk abba a folyamatot, amíg a mentők meg nem érkeznek a helyszínre. Az áldozatnak legtöbbször semmi esélye nem marad a túlélésre, ha az agya oxigén nélkül marad. Az újraélesztésnek (CPR) sokszor nem az az elsődleges célja, hogy életre keltse az embert, hanem az, hogy az agyát megfelelő körülmények között tartsa, amíg meg nem érkezik a profi segítség.

A szükséges minimum erő

Minden embernek képesnek kell lennie legalább egy húzódzkodásra. Ez bármilyen veszélyhelyzetben életmentőnek bizonyulhat, legyen az egy szikláról való leesés vagy egy hajóból kiesést és még sorolhatnánk. Ez az emberi fizikai erő abszolút minimuma, ami alatt már a mindennapi élet is rendkívül veszélyesnek mondható.

A veszélyhelyzetben lévő embernek az adrenalin növeli meg az erejét. Viszont, ha egy személy normál állapotban sem képes megcsinálni legalább egy húzódzkodást, akkor abban is biztos lehet, hogy az adrenalin vészhelyzet esetén sem fog segítséget nyújtani neki.

Rendőrség vagy mentőhívás

Először mindig a veszélyhelyzet helyét közöljük a diszpécserrel. Ez azért fontos, mert miközben elmondjuk, hogy mi is pontosan a probléma, a diszpécser küldeni tudja nekünk a segítséget.

Véletlen érintkezés vadállatokkal

Bármilyen karcolás vagy harapás magában hordozhatja a veszettséget. Ha valamilyen úton-módon egy vadállattal érintkezünk, akkor 10-15 percig öblítsük a sebet, majd azonnal forduljunk orvoshoz. Ha túl sok idő telik el a sérülés és az első orvosi beavatkozás között, akkor ezt a vírusos betegséget szinte lehetetlen meggyógyítani.

Elektromos tárgy megérintése

Amikor megfogunk egy elektromos tárgyat a tenyerünkkel, a kezünk azonnal ökölbe szorul, így nem leszünk képesek elengedni azt. Ilyen esetben próbálunk megérinteni valamit a kézfejünkkel, ugyanis így sokkal könnyebb lesz elengedni az áram alatt lévő objektumot.

Erőteljes vihar

Ha a villám egyszer belecsapott valamibe, akkor elég nagy az esélye, hogy még egyszer bele fog, tehát, nem igaz, hogy nem csap kétszer ugyanoda. Ha a szabadban viharba kerülünk, ne próbáljunk meg egy fa vagy más magas objektum mellett menedéket találni. Vihar idején akkor cselekszünk a legjobban, ha egy minél mélyebben lévő gödörbe fekszünk és megszabadulunk minden fém tárgytól, beleértve a mobiltelefonunkat is.

Átkelés az úton

Ha erős tükröződést látunk a felénk közeledő autó szélvédőjén, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a sofőrt elvakítja épp a napfény, tehát, semmit sem lát belőlünk. Ilyenkor jobb várni még akkor is, ha KRESZ szerint nekünk van elsőbbségünk.

Eltévedés az erdőben

Először is találnunk kell egy támpontot, ha eltévedünk az erdőben. Ez lehet bármi, például egy hegy. Ha az erdőben haladva mindig ennek az irányába tartunk, akkor előbb-utóbb ki kell érnünk onnan.

Magasról ugrás egy tóba vagy tengerbe

Ha lábbal előre ugrunk be egy tóba vagy tengerbe, akkor mindig fogjuk be az orrunkat, ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy veszélyes egysejtű amőbák, például naegleria fowleri élnek benne. Az orrunkon át ezek az élőlények akár az agyunkba is eljuthatnak, ami amoebic meningoencephalitis-t okozhat, ami pedig az esetek csaknem 100 százalékában halálos. Akkor, ha csak lenyeljük a vizet, nem vagyunk ennek a veszélynek kitéve.

Elájult cukorbeteg

Ebben az esetben a beteget már nem szabad inzulinos injekcióval kezelni, hiszen ez akár meg is ölheti. A diabéteszes kóma leggyakrabban a hipoglikémia (alacsony cukor) következtében lép fel, így az inzulin csak súlyosbítja a helyzetet. Mentőt kell hívnunk és megpróbálni cukrot adni a betegnek, ez javíthat az állapotán addig, amíg a segítség megérkezik.

Bónusz: Az öt másodperces szabály

Biztos, hogy te is ismered az öt másodperces szabályt, miszerint, ha a földre pottyant élelmiszert és öt másodpercen belül felvesszük, akkor a baktériumok még nem lepték el azt, így biztonságosan el lehet fogyasztani. Nos, a tanulmányok kimutatták, hogy a baktériumok nem követik ezt a szabályt, ennek következtében közvetlenül a földre esés közben olyan mikrobák lephetik el az ételt, hogy jobban járunk,ha mégis a kukába dobjuk.

Ezt is olvasd el