Egy bizonyos idő után nagyon nehéz eldönteni, hogy igazi szerelmet érzünk-e párunk iránt vagy már csak a megszokás az, ami mellette tart minket.
Sokan nem is merünk szembenézni a ténnyel, hogy már nincsenek olyan erős érzelmeink, mint a legelején. Az évek múlásával csak remélhetjük, hogy egyszer még érezhetjük ugyanazt.
Egy kapcsolatot folyamatosan építeni kell, nem hanyagolható el, hisz akkor biztosan elhidegülünk egymástól. Az is természetes, hogy a szerelemből előbb-utóbb szeretet lesz. A Harvard Egyetem kutatója, Dr. Helen Fisher állítása szerint a szerelem három részre bontható: a vágyra, a vonzódásra és a ragaszkodásra.
Természetesen mindhárom esetén közre játszanak a hormonok. Ennek köszönhető az izgalom, amikor összeszorul az ember gyomra, izzad a tenyere, ezt hívják rózsaszín ködnek. A vágy mozgatórugója pedig az intim élvezet. Az evolúció során ennek a kialakult érzésnek rendkívül nagy szerepe van a szaporodásban. A tévhitekkel ellentétben azonban mind a férfi, mind pedig a női szervezetben megtalálható mindkét hormon. A libidóért a tesztoszteron a felelős, tehát, egyáltalán nem véletlen a kapcsolatokban a „kémia”, ami tulajdonképpen a vonzódás, amit a másik fél iránt érzünk.
A vonzalom abszolút hasonló a vágyhoz, ugyanakkor ez intim inger nélkül is létezik. Ez pedig egyfajta jutalmazó hormon, a dopamin szintjétől függ. Emellett a noradrenalin nevű hormon tombol, amikor valaki iránt vonzalmat érzünk. Ezek a hormonok étvágytalanságot és álmatlanságot is okozhatnak. Utóbbi felelős a függőségek kialakulásáért is.
A hosszú távú kapcsolatokban fontos szerepe van a kötődésnek is. A vágy és a vonzalom megtalálható a romantikus kapcsolatokban, a kötődés viszont a barátságoknál, valamint a szülő-gyermek viszonyoknál van jelen. Ebben az esetben oxitocin és antidiuretikus hormon termelődik a szervezetben. Ezek azonban nem tartanak örökké, a rózsaszín köd ugyanis eltűnik majd, így kiderül, hogy kialakul-e a szereteten alapuló kötődés vagy pusztán csak megszokásról beszélhetünk.
A következő jelek segíthetnek felismerni, hogy pontosan melyikről van szó.
Honnan tudhatod, hogy valóban szeretitek egymást?
Mindenkinek van egy saját szeretetnyelve, aminek segítségével kommunikál szeretteivel, valamint érzékeli mások szeretetét saját irányában. Ha valakibe szerelmes vagy és ő is szeret téged, akkor nem bosszantanak a furcsa szokásai és nem lesed a hibáit. Nincs köztetek kínos csend, nem érzitek magatokat kínos helyzetben a másik társaságában és a külön töltött időt se sajnáljátok egymástól.
Nyilvánvalóan a veszekedések se maradhatnak el, de anélkül meg tudjátok oldani őket, hogy bármelyikőtök is sérüljön. Ez a legfontosabb jele a mély szeretetnek, hogy közös terveitek vannak és van közös jövőtök is. Alapját pedig a mérhetetlen bizalom képezi. Nincsenek titkaitok, képesek vagytok megbocsájtani a másiknak, kompromisszumot kötni vele és áldozatot hozni a szerelmetekért. Még a legrosszabb helyzetben is támogatjátok egymás álmait és vágyait.
A megszokásalapú kapcsolatok
Amikor a szerelemből megszokás lesz, akkor, ami a kapcsolat elején szórakoztató volt számodra a másik félben, az mára rettenetesen idegesítő lett. Kerülöd az intim pillanatokat, emellett pedig semmiről nem tudsz és nem is akarsz vele beszélgetni. Ennek oka lehet, hogy nem ért meg téged vagy nem érdekli a problémád, téged pedig abszolút hidegen hagy a válasza és a véleménye, bármiről is legyen szó.
Elmaradnak a napi rutinok, a közös bevásárlás, tévézés, búcsúpuszi és még sorolhatnánk. Ezen a ponton az emberek többsége már elgondolkozik azon, hogy mit kellett volna másképp csinálni vagy mivel és kivel tölthették volna ezt az időt. Emellett, félsz attól is, hogy közös jövőt tervezzetek. A szokások megváltoztatása, a problémák megbeszélése vagy egy párterapeuta segíthet átlendülni ezen. Viszont, ha boldogtalanok is vagytok vagy azért vagytok együtt, hogy ne legyetek egyedül, akkor jobb, ha a szakítás mellett döntetek, így mindkettőtöknek marad esélye a boldogságra, igaz, már nem együtt.
