A hattyú a madarak osztályába, a lúdalakúak rendjébe tartozik, azon belül pedig, a récefélék családjának egyik nemzetsége.
Maga a szó ugor eredetű, az ótörökből vették át. A török kotan szó ma is a hattyút jelenti.
A hattyú már az ókori Görögországban is szerepelt, ugyanis Apollón isten jelképe és szent madara volt. A mítosz szerint Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki egy hattyútojásban hozta világra szerelmük gyümölcsét, szép Helenét. Egy másik mítosz pedig arról szól, hogy Orpheusz halála után hattyúvá változott és az égre került. Innen a Hattyú csillagkép, ami egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú madarat formáz.
A mítoszok sora itt még nem ért véget. Küknosz, Phaetón, Zeusz, Árész, sőt, még Poszeidón, a tenger istene is szerepel egy-egy történetben.
A korai irodalomban a hattyúdal is gyakori költői téma volt, amit a madár csakis halála előtt énekelt. Ez a jelenség a valóságban azonban, nem létezik. Mindez csak az ókori görögök hiedelmében található meg.
Íme tizenöt érdekesség erről a gyönyörű állatról.
Csajkovszkij híres balettjében, A hattyúk tavában is szerepelnek hattyúk.
A hattyúk a kacsa- és libacsalád legnagyobb tagjai.
A fekete hattyú őshonos Ausztráliában.
A hím hattyút cob-nak, a nőstény hattyút pedig pen-nek nevezik.
A fekete nyakú hattyú Dél-Amerikában él.
A hattyúk 3-4 éves korban kezdenek szaporodni.
A hattyútojásokból az ivadékok 35 és 42 nap között kelnek ki.
A hattyúk akár 100 km/órás sebességgel is repülhetnek.
A bébi hattyúkat cygnetnek hívják.
A cygnofóbia a hattyúktól való félelmet jelenti.
A hattyúk nagyon intelligensek, így emlékeznek arra is, hogy ki volt kedves velük és ki nem.
2001-ben Írországban egy embernek hattyú törte el a lábát, amikor az illető provokálni kezdte az állatot.
A vadon élő hattyúk egy csoportját állománynak nevezik, a fogságban lévő csoportot azonban, flottának hívják.
A világon hat különböző hattyúfaj létezik.
Egy hattyú testén több, mint 25 ezer toll található.
Afrikában vagy az Antarktiszon nem élnek hattyúk.
