Az érzéseknek olykor nem lehet parancsolni, mindegy, hogy pozitív vagy negatív dolgokról beszélünk. Vannak, akik csendben tűrik a megaláztatást, és nem mondják ki, hogy mi nyomja a lelküket. Ez azért nem jó, mert egy idő után a sok stressz rányomja a bélyegét az ember lelkére és egészségileg egyre inkább a béka feneke alá fog kerülni. Vannak azonban olyan temperamentumos és vehemens emberek, akik egyből kiadják magukból a feszültséget, ha kell akkor kiabálnak és tányért törnek. Tanulmányok szerint az ilyen emberek jobb egészségi állapottal rendelkeznek, ám a tartós elégedetlenség is károkat tud okozni egy kapcsolatban. Itt nemcsak a párkapcsolatokról beszélünk, hanem mindenféle szociális kapcsolatról. A mai posztunkban olyan témát boncolgatunk, mely kifejti, hogy nem minden esetben rossz ötlet felemelni a hangunkat, ha valami nem oké.
Az emberek általában akkor hallgatnak, mikor félnek a valódi érzelmeiket kimutatni. Attól tartanak, hogy érzéseik negatív irányba fogja befolyásolni kapcsolatukat például a családtagjaikkal, barátaikkal, esetleg munkáltatójukkal. Azért választják inkább a csendet, hogy elkerüljék a nézeteltéréseket, vitákat, veszekedéseket vagy akár a szakítást.
Az észak-amerikai menopauza társaság (röviden: NAMS) egy tanulmány keretin belül figyelt meg 304 házas nőt, akik vagy még csak most kerülnek bele a menopauzás korszakba, vagy már egy ideje benne vannak. Tapasztalataik és véleményük szerint különleges érzéseket tapasztaltak meg, mikor saját, önös érdekeiket a második helyre szorították valaki más miatt. Ez székelési problémákat, koleszterinszint emelkedést, depressziót és elhízást okozott náluk.
A tudósok arra is kíváncsiak voltak, hogy a csendes nők milyen gyakran éreznek haragot. Ezt akkor figyelték meg, mikor a nők képesek voltak szabadon ereszteni a bennük lévő érzelmeket. Ilyenkor hangosan kiabáltak, s kiadták magukból, hogy mi generálta bennük a csalódást és az elkeseredettséget. Azok a nők, akik kiadták magukból a feszültséget, sokkal jobb egészségi állapottal rendelkeztek, mint azok, akik magukba fojtották bánatukat. A tudósok pedig rájöttek, hogy minél többet kiabál egy ember, annál kevesebb benne a stressz.
Az, hogy az esetek nagy részében boldognak és vidámnak tűnnek még nem jelenti azt, hogy nincs probléma. A stresszt kiváltó állapot nagyban összefügg a várható élettartam csökkenésével. Ez mind a nők és mind a férfiak körében elég nagy stressz faktor. Ilyenkor emelkedik a vérnyomás valamint a glükóz szint, ami kardiovaszkuláris problémákat idézhet elő.
Annak ellenére, hogy olykor jólesik kiengedni a gőzt és kikiabálni magunkból a feszültséget, ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk át a ló túloldalára, vagyis ne abból álljon mindennap, hogy elégedetlenkedünk és kiabálunk. Ez ugyanis egyáltalán nem pozitív irányba befolyásolja a kapcsolatokat. Egy másik tanulmányban, rákos megbetegedésben szenvedő hölgyeket vettek alapul, akik viszont egyáltalán nem mutattak javuló tendenciát, miután kiadták magukból a feszültséget. A gyógyulási folyamat ebben az esetben lelassult. Pontosan ebből kifolyólag fontos szem előtt tartani, hogy egészséges testi-lelki egyensúlyban éljünk, ugyanis ez nemcsak a kapcsolatokra lesz pozitív hatással, de az egészségre is.
