Rendkívül félelmetes és kellemetlen szituáció, amikor egy emberre rohamok törnek. Mit lehet vagy kell ilyenkor tenni? Nyilván ha egy szerettünkről van szó, akkor az ijedtség mértéke sokkal nagyobb. Akár milyen veszélyes szituáció van, mindig az első és legfontosabb, hogy ne pánikoljunk be. Ezt persze nehéz mondani. De a hideg fej ilyenkor elengedhetetlen. Tudnunk kell, hogy mivel állunk szemben és mik a lehetőségeink. Az össze-vissza kapkodás többet árt, mint használ.
Először is le kell szögezni, hogy nem minden roham jár azzal, hogy az illető önkívületlenül rángatózik. Vannak rohamok, melyek esetén egy külső szemlélő számára csupán annyi tűnik fel, hogy az ember „elbambul” és nem vesz tudomást a környezetéről, megbotlik vagy határozott léptekkel megindul valamerre. Ilyen esetekben nincs mit tenni. Nyilván óvni kell a veszélyektől, mint például a forgalom. Az orvosok azt tanácsolják, hogy ne próbáljuk „felébreszteni” őket. Hagyni kell, hogy végigmenjen a folyamat. Akkor szabad megpróbálni észhez téríteni, ha esetleg megsértette magát, vagy ha a roham már több, mint öt perce tart. Ellenkező esetben vele kell maradni és várni, hogy a roham véget érjen.
Azt a rohamot, amikor az illető rángatózni kezd, tónusos-klónusos rohamnak nevezzük. Furcsa mód, ilyenkor sincs sok tennivaló, de néhány dolog hasznos lehet. A közhiedelemmel ellentétben a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha megpróbálunk valamit az illető szájába tenni. Nem! Nem fogja lenyelni a nyelvét. Ha akarná, sem tudná. A nyelv alsó részén található frenulum (ez köti össze a nyelv alját a szánk alsó részével) megakadályozza ezt. A nyelv nagyon ritka esetben tudná elzárni a légutakat. Legfeljebb akkor, ha elernyedt állapotban van, ami legfeljebb a roham után lehetséges. Ilyenkor célszerű oldalra fordítani az illetőt, hogy ez ne történhessen meg.
Miért ne tegyünk semmit az illető szájába? Hát lássuk csak! Először is egy kemény dolog megsértheti a száját. Megszúrhatjuk a fogait, ínyét stb. Egy puhább dolog hátracsúszhat a torokba és fulladáshoz vezethet. Harmadrészt, pedig senki ne akarjon egy rohamban szenvedő ember szájában turkálni, ha félti az ujjait. Egy ilyen állapotban lévő ember olyan erővel is összezárhatja a fogait, amelyre alap esetben szinte képtelen lenne. Ha ilyenkor épp a szájában vannak az ujjaink, akkor búcsút inthetünk nekik.
Akkor mégis mit csináljunk?
1: Távolítsunk el minden tárgyat a rohamban szenvedő személy körül, amivel esetleg megsebesíthetné magát.
2: Tegyünk a feje alá valami puhát. Egy kabátot, pulóvert, törülközőt ha van.
3: Figyeljük a roham idejét. Ha öt percnél tovább tart, vagy ismételt rohamok törnek rá anélkül, hogy az illető magához térne, hívjunk mentőt.
4: Miután a roham lezajlott, fordítsuk az illetőt a bal oldalára és várjuk meg, míg felébred. Az oldalukra fordítás azért is fontos, mert így ki tud folyni a száján az esetleges testváladék, mint például a hányás. Ha a hátán fekve marad, akkor az belefolyhat a légcsőbe és fulladást okozhat.
Igazából a legjobb dolog, amit tehetünk az, ha vigyázunk rá és hagyjuk, hogy a roham elmúljon. Mentőt akkor szoktak hívni, ha az illetőnek ez az első rohama életében, illetve ha túl sokáig tart. Vannak egyes betegségek, ahol a rohamok „normálisak”. Ilyen esetben nem szoktak mentőt hívni.
Mit gondoltok? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!
