1963 novemberében egy Julie Mannix nevű gyönyörű 19 éves philadelphiai lány beleszeretett egy Frank nevű férfibe. Sajnos a gazdag család nem hagyta jóvá ezt a románcot, így titokban találkozgattak. Egy idő után a szenvedélyes kapcsolat terhességhez vezetett.
A szülők teljesen kikeltek magukból a hír hallatán. Nem tudták elképzelni, hogy egy elit családban ilyen dolog megtörténhet. Az abortusz akkoriban illegális volt. Csak akkor engedélyezték, ha egészségügyi gondok voltak. Ez a terhesség szégyen volt a számukra.
Julie szülei megpróbáltak mindent, hogy engedélyeztethessék az abortuszt. Elvitték a lányt egy pszichiátriai klinikára, ahol ez törvényesen lehetséges volt. Sajnos az is kiderült, hogy a szeretett Frank sem volt egy angyal: ekkor már volt egy családja.
Julie hat hónapig volt kórházban. 1964 április 19-én egy egészséges Aimee nevű lánynak adott életet. Egy pillanatig látta csupán. Kénytelen volt aláírni az örökbefogadási dokumentumokat. Julie ezek után évekig próbált kapcsolatba lépni a katolikus jótékonysági szervezetekkel, hogy információt szerezzen a kislányáról. Nem engedték neki. Csak abban bízhatott, hogy a lánya jó helyre került.
A szülei továbbra is próbálták irányítani őt. De a benne felgyülemlett bűntudat egyre csak erősödött. New Yorkba költözött és színésznő lett belőle. Később újra találkozott Frank-kel, aki bevallotta, hogy nagyon szerette őt és míg a kórházban volt, elvált. A dolog újra fellángolt és később összeházasodtak.
Kiderült, hogy a lányát egy szerető család fogadta be és Kathleen Marie Wisler lett a neve. Az örökbefogadó anya meghalt, amikor a lány 6 éves volt. Nem sokra rá az apja is. Kathleen úgy döntött, hogy megkeresi a biológiai szüleit.
Hosszas keresgélés után sikerült végre újra találkozniuk. Nagyon boldogok azóta is. Minden nap beszélnek Skype-on. Jobban szeretik ezt a kapcsolatot, mint valaha.
Ahogy pedig a mondás tartja: minden jó, ha a vége jó! 🙂
