Japánról mindannyian pontosan tudjuk, hogy egy teljesen külön világ. Előttünk járnak a technológiában, sokkal fejlettebbek és kultúrája is merőben eltér a miénktől. Több cikkünkben is olvashattál már a japán emberek életéről, szokásairól és tájegységeinkről, ám most egy másik szemszögből közelítjük meg ennek a csodálatos országnak az életét. Posztunkban a japán háztartásokat vesszük górcső alá, amiben olyan meglepő dolgokat tapasztalhatsz, ami számunkra egyben furcsa és sokkoló.
Az emberek nem a fürdőkádat használják mosdásra, szekrényeiket is másként rögzítik, sőt, a vizet sem vízforralóban melegítik. Ám ez még mindig nem minden. Ha érdekel a japán házak és lakások jellemzője, akkor olvass tovább. Eláruljuk, mi lepi meg a Japánba látogató turistákat a leginkább.
Japánban az ágy helyett inkább matracon alszanak.

A japánok nem használnak ágyakat, inkább előnyben részesítik a futonokat, vagyis a vastag, pamut matracokat. Ezeket közvetlenül a padlón helyezik el, majd ébredéskor felszedik és a szekrénybe teszik. Erre nagyrészt azért van szükség, mert a lakásokban túl kicsi hely és így nem kell kerülgetni az ágyat, jobban elférnek a hálószobában. Nemcsak a háztartásokban, hanem szállodákban is találkozhatsz ilyennel, ami bizony nagyon furcsa, hiszen mi, magyarok hozzá vagyunk szokva az ágyhoz.
A japán emberek nagy része a „bambuszfeleség” elnevezésű párnával alszik.

Ezek a bambuszdarabok ember méretűek és rendkívül népszerűek a japánok körében. Szeretik átölelni a párnákat és ezek az úgynevezett bambuszfeleségek sokkal kényelmesebbek és jobb átölelni, mint egy hagyományos méretű pamut párnát. Mivel az országban túlságosan párás a levegő, a bambuszfeleségek mellett a dakimakura párna is kelendő.

A dakimakura is ember méretű, de ez nem egy egyszerű párna, ugyanis anime karaktereket ábrázol. Nálunk a gyerekek inkább plüssállatokkal alszanak, amíg ki nem nőnek ebből. Japánban viszont éppen a dakimakura párna jelenti az átmenetet azon gyerekek számára, akik a plüssjátékokhoz már idősek, de az önállóság még messze áll tőlük.
Előszoba helyett genkan.

Magyarországon a bejárati ajtónál lábtörlő van, belépve a házba pedig általában rendelkezésünkre áll egy előszoba, ahol levesszük a kabátunkat és cipőnket. A japán emberek ezt a genkanon teszik meg. A genkant egy vastag küszöb választja el a folyosótól vagy éppen a szobától. Tulajdonképpen ezt arra használják, hogy a szennyeződések, a kosz és a por ne juthasson be a ház többi részébe.
Az omlettet speciális, téglalap alakú serpenyőkben készítik el, ellentétben velünk, akik kerek serpenyőben sütjük meg a reggelinket.

Hazánkban kerek serpenyőket használunk a reggeli tojásrántotta vagy omlett elkészítéséhez. Nos, a japánok ezt egy speciális téglalap alakú serpenyőben teszik, amiben a hengerelt omlett készül. A makikinabének nevezett serpenyőben egymásra hajtogatják a tojásrétegeket.
A japán konyhákban titkos rekeszek is vannak.

A japán konyhákban a hálószobákhoz hasonlóan kicsi a hely. Éppen ezért a padlóba épített titkos rekeszek szolgálnak tárolásra. Ezek olyanok, mint egy kis kamra vagy éppen egy mini hűtőszekrény. De ilyenekbe teszik a palackokat és az edényeket is.
A mosógépek egyben szárítógépek is.

Számunkra sem újdonság a mosógép beépített szárítóval, ami megtalálható a japán otthonokban is. A külföldiek azonban nincsenek megelégedve ezekkel, mert a ruhák nedvesek maradnak a szárítás után is. Emellett beépített hajszárítók is vannak a fürdőszobákban, amik szintén nem működnek olyan tökéletesen, mint a boltokban kapható társaik.
Miniatűr mosdók a vécétartályokban.

Így spórolnak a japán emberek a vízzel. Amikor lehúzzák a vécét, a csapból víz folyik, amiben kezet is tudnak mosni.
A fürdőszobák kialakítása szokatlan, ugyanis a legtöbb esetben még csap sincs a kádaknál.

A japánok tisztálkodási szokásai is eltérnek a miénktől. Náluk nem csak zuhanyzás vagy fürdés van, hanem mindkettő. Alapos zuhanyozás nélkül ugyanis nem szállnak be a kádba. A fürdéshez speciális fürdőport használnak, nem tusfürdőt. A kádban megfürdik az egész család ugyanabban a vízben, mivel a zuhany lemossa róluk a szennyeződéseket, a víz tiszta marad. A megmaradt vizet pedig mosáshoz használják.
Speciális szekrényrögzítőket használnak.

A szekrényeket a mennyezethez rögzítik, persze csak azokat, amelyek egyébként nem érik el a plafont. Ugyanezt teszik a hűtőszekrényekkel is, így egy földrengés esetén sem dőlnek el a bútorok.
A japán konyhában nincs sütő.

A sütőhöz mi, magyarok hozzá vagyunk szokva, ám a japán konyhák többségében nem találsz ilyet. Ez szintén a helyhiány miatt van. Inkább a mikrohullámú sütőt használják, ami rendelkezik a sütőéhez hasonló funkciókkal is.
Vízforraló helyett vízmelegítő.

Japánban vízforraló helyett vízmelegítőt alkalmaznak és ezt használják a tea vagy a kávé elkészítéséhez is. Ezeken be tudják állítani a víz hőmérsékletét, így nem kell a forrásban lévő vízzel óvatosan bánni, ha nincs rá szükség.
A legnépszerűbb háztartási cikk a párátlanító.

Azt már említettük, hogy az ország éghajlata párás, így a japán emberek állandó harcot vívnak a penésszel. Ennek oka, hogy a párátlanító a legkelendőbb árucikk a boltokban, gyógyszertárakban. Emellett rendszeresen szellőztetnek is, de enélkül a készülék nélkül minden penészes lenne.