Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja a halhatatlanság, tudósok és biológusok ezrei kutatják az örök élet receptjét, ehhez azonban eddig még meglehetősen kevés információnk akadt- szerencsére most már csakis az eddig szón van a hangsúly.
Cikkünk egy olyan élőlényről szól, mely a világ összes viszontagságát képes túlélni és ezt most már számos hivatalos teszt és vizsgálat is alátámasztja.
És hogy melyik is ez a szuper képességekkel bíró élőlény?
Nem más, mint a medveállatka- más néven: Tardigrada.
Apró, megtermett hernyó és medve fura keresztezésének tűnő állat kivételes képességeket tudhat magáénak. Napjaink genetika eszköztárával pedig eme képességek emberekbe történő átültetése nem feltétlenül sorolható a fikció tárgykörébe.
A medveállatka (Tardigrada) szoros rokonságban áll az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságukban különböznek. Testüket szilárd, kutikula-kitinpáncél fedi, méretük 0,1 – 1,6 mm közötti, hazánkban kb. 100, míg a világon megközelítőleg 1100 faj él. Leggyakoribb lelőhelyük a zuzmók és mohák alkotta életközösségek, de szinte bárhol képesek a túlélésre, sivatagokban, lápokban, gleccserekben, sziklákon, háztetőkön, hőforrásokban, termál vizekben, forró kénforrásokban, sós- és édesvízben is.
Ez a mikroszkopikus állat egy igazi túlélő, Földünk eddig ismert legellenállóbb és legszívósabb élőlénye. Mindent túlél, a legextrémebb környezeti tényezőkhöz is gond nélkül alkalmazkodik. A tudósok próbálták már forralás által elpusztítani, hosszan tartó fagyasztásnak és extrém sugárzásnak kitenni, vákuumba rakni, kilőni a világűrbe, de semmi sem győzhette le.
Egészen eddig viszont gőzük sem volt, mégis hogyan képes ennyire ellenállni a rá rótt garantáltan halálos megpróbáltatásoknak. Annyi ismert volt eddig is, hogy egyfajta védőburkot képez a testén, és gyakorlatilag hibernálja saját magát, de egészen ezidáig még nem nyert egyértelműen bizonyosságot, hogy ezt mégis hogyan teszi.
A tudósok azonban most rájöttek, hogy a medveállatka egyedüli módon termel egy speciális fehérjét – TDPs-t (tardigrade-specific intrinsically disordered proteins), szabadon fordítva: „medveállatka-specifikus rendezetlen proteineket” – ami a folyamatot elősegíti.
Ezen fehérjék vízzel közvetlenül érintkezve zselészerűvé alakulnak át, vagyis az általunk ismert fehérjékkel ellentétben nem rendeződnek meghatározott, háromdimenziós szerkezetbe. Magyarul: mikor a környezet száraz lesz, a rendezetlen proteinekkel a medveállatka hengeres teste üvegszerűvé válik, ezzel védve az állatot a károsító hatásoktól.
A kutatók egyszerűen kiszárították a medveállatkákat, majd megfigyelték, hogy a genetikai állomány mely elemei aktivizálódnak a változás hatására, így sikerült megtalálni a speciális fehérjéket kódoló géneket.
Amikor ezeket kikapcsolták, az állatok védekező mechanizmusa megszűnt a szárazsággal szemben, emiatt hamar elpusztultak.
A felfedezés azért világrengető, mert a medveállatka most megismert képessége átültethető más organizmusokba is. Tudósok sikerrel vittek be hasonló géneket baktériumokba és élesztőbe, amik ennek köszönhetően szintúgy ellenállóvá váltak a szárazsággal szemben. A technológia így lehetővé teszi aszálynak ellenálló növényfajok létrehozását, ami befolyásolhatja az Föld összes lakójának az életét is.
