Vajon milyen életünk lesz 2050-ben?
Nemes Orsolya, generációkutató könyvében ezt is számba veszi, méghozzá annak érdekében, hogy felhívja az emberiség figyelmét a jövő közös erőfeszítéseket kívánó kihívásaira.
Harminc év múlva Földünknek körülbelül kilenc milliárd lakosa lesz. Megapoliszokban élünk majd, de mindenhez kétszer annyi energiára lesz szükségünk, mint napjainkban. Amennyiben a technológia még nem lesz annyira fejlett, hogy megfiatalítsuk magunkat vagy esetleg kitoljuk átlagéletkorunkat, akkor már csak alig néhány baby boomer él közöttünk, őket pedig 70-es és 80-as éveiket taposó X-ek követik.
Az Y-ok 50-60 évesek lesznek és mindannyian a nyugdíj felé tartanak. A Z, vagyis a 40-50 évesek vezető pozícióban lesznek, az alfák, tehát a 30-40 év közöttiek családos emberek lesznek és már jó pár munkahelyet hagytak hátra. Talán lesz két új nemzedék is, a Z-k és alfák gyermekei.
A helyzet teljesen egyértelmű, mindent elrontottunk. Rengeteg figyelmeztetést kaptunk már, tárgylások, tanulmányok, újságcikkek és civil kezdeményezések, sőt, a globális egyezményeket sem sikerült betartanunk. Kétszáz millió ember válik klímamigránssá és kényszerül ezzel más országok felé venni az útját, hisz élhetetlenek válnak életkörülményei.
Milyen lesz az élet más kontinenseken?
A klímaváltozást Afrikát sújtja majd a legjobban, a szegénység, a politikai konfliktusok és az ökoszisztéma összeomlása miatt. Emberek millió szenvednek a szárazságtól, a víz-és élelemhiánytól. Ázsiában sem lesz elég víz, ötmilliárd embert gyötör majd annak hiánya. A Kilimandzsáró hava teljesen eltűnik, India és Kína hatalmas, megművelt területei pedig mind elvesznek majd. Sanghaj, Jakarta, Bangkok és Manila víz alá kerül. Az Amazonas esőerdői helyett már csak száraz sivatagokat találunk. A kávé-és kukorica ültetvényeknek pedig már híre-hamva sem lesz.
Az USA államait a hőség perzseli, a lakóknak délebbre kell költözniük ahhoz, hogy életben maradjanak. A szárazság miatt erdőtüzek ezrei tombolnak majd. Miami 1,8 millió lakosa pedig térdig jár a tengervízben, méghozzá a belvárosban.
A tenger bekebelezi Rio de Janeiro híres Copacabana tengerpartját, a belföldi repteret és a 2016-os olimpia helyszínét is. Egyiptom homokos tengerpartjai víz alá kerülnek, így nyolc millió ember válik hajléktalanná. Oszakában 5,2 millió ember, Hongkongban pedig 8,4 millió válik földönfutóvá. Sanghaj, ahol jelenleg 17,5 millióan élnek, teljesen víz alá kerül majd.
Óceánia part menti édesvizeinek hatalmas része válik ihatatlanná a sós tengervízzel való keveredés következtében. Az Antarktisz jégtábláinak háromnegyede elolvad, a megmaradt jégtakaró mérete pedig rohamosan csökken. Mivel a tengerszint drasztikusan megemelkedik, az ember lakta területek radikálisan átalakulnak. A jegesmedvék, gyűrűs fókák és rozmárok a kihalás szélére kerülnek.
Európában harminc év múlva
Észak-Európában már nem sétálhatunk a befagyott tavakon és nem lesz egy méter magas hótakaró, sőt, fűteni is sokkal kevesebbet kell majd. A téli és tavaszi olvadások ideje alatt a folyók kiáradnak. Észak-Európa lesz a kontinens éléskamrája. Vetnek, aratnak majd, az erdők sűrűbbek lesznek, a vízerőművek pedig kiváló energiaforrásokat jelentenek. Skandinávia is az extrém időjárás áldozata lesz, a téli viharok hatalmas károkat okoznak.
Az északnyugat-európai, alacsonyan fekvő tengerparti városainak jelentős részét elárasztja a víz. Csapadékosabb telek, rendszeres áradások sújtanak, amelyet Nagy-Britanniában lesznek a legjobban érezhetőek.
Mivel az évszakok egyre melegebbek lesznek, az állat-és növényfajok is északabbra húzódnak. Európa vízkészletének csaknem a fele most az Alpokból érkezik, de 2050-re a hó hiánya és a gleccserek olvadása súlyos vízhiányt okoz majd az egész földrészen. A klímaváltozás legnagyobb vesztese azonban Dél-Európa lesz kontinensünkön. A csapadék kevesebb lesz, a hőmérséklet pedig folyamatosan nő. A mediterrán régió sem lesz már nyári turistaparadicsom, ugyanis lakosai tömött sorokban fognak észak felé vándorolni.
Élet a megváltozott környezetben
A hőguta a krónikus betegségben szenvedőket rendszeresen tizedelni fogja, ahogy az építkezéseken és a mezőgazdaságban dolgozókat. A kiszáradás miatt pedig gyermekeink kerülnek majd életveszélybe. A fertőző betegségek terjedése felgyorsul, elszaporodnak a kártevők, a levegő minősége pedig jelentős mértékben romlik majd. Az európaiak háromnegyedének hatalmas kihívássá válik a víz, az élelmiszer és az energiaellátás biztosítása.
Óriási károkat okoz a hőség a turizmusban, a mezőgazdaságban, az iparban, az energiaellátásban és a közlekedésben is. Rendszeressé válnak az áramszünetek, amelyek megbénítják a háztartások, a gyárak, a kormányzati intézmények, a kórházak működését és a közlekedést is, az extrém időjárási változások következtében. Folyamatosan erdőtüzek is pusztítani fognak, valamint tesznek ezzel teljesen lakhatatlanná hatalmas területeket.
A szörnyű és élhetetlen mindennapok miatt megnő a mentális és szorongásos betegségekkel, valamint a depresszióval küzdő emberek száma. A hőmérséklet-ingadozások következtében hol megfagyunk majd, hol pedig kitikkadunk a hőségtől. A csökkenő csapadékmennyiség nyáron aszályokat okoz, légkondicionáló nélkül létezni se lehet majd. Télen és tavasszal megáradnak majd a folyók. Fehér karácsonyról már nem is álmodhatunk.
2050-ben az álmatlan éjszakákon eszünkbe fog jutni, hogy mennyi figyelmeztetést kaptunk harminc évvel ezelőtt, 2019-ben, amelyeket akkor még csak ijesztegetésnek véltünk. Meg kell majd magyaráznunk gyermekeinknek, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe és elmondani nekik, hogy egyáltalán nem ilyet jövőt képzeltünk el számukra. Egyelőre azonban még 2019-et írunk, így még sok mindent tehetünk az ellen, hogy ne ilyen jövő várjon ránk. Még nincs minden veszve!!!
